|
Testünk, lelkünk dolgai
Emlékképek
"A PINCE"
A Bercsényi utca, mint előzőekben is említettem már életem sarkalatos pontja volt. Már csak azért is, mert gyermekkorom - mi általában meghatározó minden ember életében - itt zajlott.
Jóval, rosszal, vegyesen. Természetesen a rossz már csak akkor... »
|
Így karácsony közelében, a szegénységről
Elhívlak Téged és azokat, akiket a szegénység foglalkoztat, tegyetek velem egy sétát; nem messze, a világ végére, annál sokkal közelebb, kis hazánk déli részébe, pontosabban: öt Baranya megyei kis faluba. »
|
|
Az alma
"Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra - s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket."
(Teréz anya) »
|
Mert már nem fáj...
Minden réges régen történt. Annyira régen, hogy nehéz lesz visszaemlékezni, tiszta fejjel, érzelmek nélkül, hogy a történet megmaradjon olyannak, amilyen valójában volt.
Rémlik valakinek, hogy általános iskolában mennyi minden miatt "kellett" szenvednie? »
|
Mélypontomon…
Depresszióm soha sem észlelt kíméletlenséggel és erővel, hullámokban tört rám, pánikbetegségem pedig végül a szobámból a szükség elvégzésére sem akart kiengedni.
Állandó félelmeim alakultak ki a járással kapcsolatban is, mert ha görcsös fájdalmaktól elgyötörten... »
|
Az én verseim...
Saját verseimet szeretném bemutatni nektek. Régóta foglalkozom írással és nemcsak verseket írok. Vannak novellák is, meg mindenféle. Regénnyel még nem mertem próbálkozni! Főként a szomorúságról, bánatról, szenvedésről szólnak, mert engem tükröznek sajnos. És most... »
|
Apám és én
Azt hiszem ebbe őrülök bele, hogy apámon nem tudok segíteni, aki azzal amit tesz, elrontja a gyermekei életét is. De a segítség részemről elmarad, mert már belefáradtam a sok próbálkozásba. A családtagok meg nem empatikusak a témában és meggyőződésük, hogy nekem... »
|
Csak egy tánc...
Jócskán esett, amikor elindultam. A járdán nyálkás csuszadék, ködbe veszett a templomtorony, a szembejövők arcán ugyanaz a „nemszeretem” játszott, mint az enyémen. Pedig szeretem az esőt… Ilyenkor jó a bőr, kabátban, nadrágban, motoroscsizmában.... »
|
Barátok ma már nem léteznek?
Egy keserű csalódásokkal teli újabb élmény, ami miatt írásra adom a fejem.
Hogyan kell lekezelni másokat, ezt még meg kellene tanulnom, akkor talán nem érnének folyamatos kudarcok az emberi kapcsolatokban sem. »
|
Az örömről
"- A családért mindent megteszünk. – mondták, és nagyon-nagyon komolyan gondolták. Valóban. Mindent meg is tettek… ami tőlük csak tellett.
- No, és magatokért…? – kérdezem most magamban. – Magatokért… mit kell tennetek?" »
|
|