|
Kategória: Testünk, lelkünk dolgai Rohanó életünkMostanában eszembe jutnak a régi jó dolgok, emlékek gyerekkorom legszebb éveiről!Furcsa, mert valahogy nem a jövőt látom, nem tudom a jövőt látni, inkább a múltamban vájkálok! Igen, mert oda olyan szép emlékek kötnek, pozitívumok és ilyenkor elfog a nyugodtság, jó érzés, aztán hirtelen feleszmélek és még jobban fáj, hogy az már nem fog visszajönni, már csak rosszabb lesz minden! Egyszerűen nem tudom követni a tudomány, technika fejlődését! Ami részben jó, mert megkönnyíti életünk napjait, de mégis kell ez nekünk? Régen nem volt ABS, Tempomat, klíma, szervó a kocsikban, nem volt nyugati autó, volt viszont Lada! Elvitt A pontból B pontba, nem kellett állandóan szervizbe rohangálni vele. Igen, nehéz volt kormányozni, izzadtunk nyáron rendesen, a gyártók nem adtak hozzá semmi luxust, de megbízható volt, nem hagyott cserben, ha el kellett menni valahova! Régen nem volt automata mosógép, nadrágpelenka. Mégis volt tiszta ruhánk, születtek gyerekek, anyáink el tudtak minket látni! Most van mosógép, meg pelenka is, meg van mikró, meg van mirelit, készétel, mégis olyan nagy gondot okoz a gyereknevelés, háztartás vezetése. Régen egy fajta termék közül lehetett választani a boltok polcain, most van mindenből ezerféle, egy fajta volt, de minőségi, most meg csak imádkozhatsz, hogyha veszel egy paprikát lesz-e benne cián vagy nem. Ha veszel egy liter tejet tartalmaz-e egyáltalán tejet és ha húst veszel, nem-e fog összesülni 1 kilóról fél kilóra, nem-e leszel kergemarhakóros, meg disznóinfluenzás! Régen nem a számítógép előtt nőttem fel, még csak színes tv-nk sem volt egy ideig, nem volt DVD lejátszó! Voltak babáim, játékaim nem sok, de mindig feltaláltam magam, nem unatkoztam, le tudtam magam kötni, nem kellett ott lennie anyámnak (egyke vagyok), hogy játsszon velem! Voltak barátok, elvoltunk, fogócskáztunk, bicikliztünk, labdáztunk! A szülők nem féltettek minket kiengedni az utcára, biztonságban voltunk! Persze én is néztem meséket a tv-ben, a Tom és Jerry-t meg a Walt Disney-t! Ezek a mesék tanítottak, de nem ugrottam ki a 8.-ról, azzal a címszóval, hogy tudok repülni, mert a mesében is így volt! Régen nem volt mobiltelefon, mégis tudtuk tartani a kapcsolatot a másikkal! Most meg félned kell, ha kilépsz az utcára, mert vannak zsebtolvajok, késelők, elmebeteg gyilkosok, pedofilok! Még sorolhatnám a sort, rengeteget változott a világ, tudományilag és technikailag, szociálisan… Ezek a nagy fejlődések, változások butítanak, részben szükség van rájuk, de egyszerűen olyan gyorsan jönnek, hogy fel sem tudod fogni, hogy ez neked most jó-e! Régen mindenki nyugatról ábrándozott, mert ott volt Mercedes, mikor nekünk ”csak” Ladánk, volt automata mosógép, mikor nekünk ”csak” Hajdú, volt a boltokban ezerféle kínálat, míg nálunk ”csak” egy fajta! Én komolyan örülök, hogy le voltunk maradva és félek, hogy mi jöhet még, félek gyereket szülni, mert tudom, hogy neki még rosszabb lesz! Tudom, hogy ő már ebbe a rohanó világba fog beleszületni és szomorú vagyok, hogy ő ezt már nem fogja tudni átélni, mert igaz az a mondás, hogy a kevesebb néha több és boldog vagyok, hogy részese lehetettem, ha még csak egy kis időre is egy lassú világnak! (A cikket beküldte: Tamara2009)
|