|
Kategória: Testünk, lelkünk dolgai Karácsonyi gondolatok..Nemsokára Karácsony. Ilyenkor mindig jó nagy fejtörést okoz az ajándékvásárlás. Kezemben a listával rohangálok egyik boltból a másikba, hogy összeszedjem gyermekeim legtitkosabb vágyait. Nem túl könnyű a helyzet, de eddig még sikerült jól megoldani. Viszont egyre nagyobbak, és egyre több a kérés.Ilyenkor eszembe jutnak gyermekkorom kedvenc karácsonyai, és az, ahogy készült Anyám és az egész család az ünnepre. Hetekkel előtte már ment a listaírás, hogy ki mit kér karácsonyra, és mit kell még beszerezni. Anyámnak nem volt könnyű dolga, most már tudom, tapasztalatból. Szerettem ezeket a készülődéseket, minden karácsonykor beterítette a lakást a friss süti és a halászlé, meg rántott hal illata. Jó volt kötözni a szaloncukrot, és aggatni a díszeket a fára,és mint mindig, minden évben, nyakig sütisen nevetni. Nem volt gazdag karácsony. Csak egy-két apróság a fa alatt mindenkinek. Inkább a szeretet az ami fontos volt. Ezzel megőrizve a karácsony igazi lényegét. Remélem a gyermekeimnek is átadhatom azt amire Anyám megtanított, és ezáltal tartalmasabb, és bensőségesebb lesz az ünnep számukra. Sajnos a mai anyagias világban a karácsony jellege megváltozott. Nem az a fontos, mint régen, hanem a nagy és minél drágább ajándékok. Pedig sokszor egy kis apróság is örömet tud okozni akár nekünk, akár a gyermekeinknek. Vagy ez csak számomra van így? Nem tudom. Azért kíváncsi vagyok, mások ezt hogyan gondolják? Azok, akik olvassák ezeket a sorokat, nekik fontosabb-e az ajándék mennyisége, ára, vagy inkább apróbb de személyes ajándékokat választják a családjuk számára? Mennyire engednek a karácsonyi ajándékkéréseknek, amikor a gyerek előáll egy hatalmas papírral, hogy ezt kéri? Egyáltalán ki hogyan oldja meg és kezeli az ajándékvásárlási helyzetet? (A cikket beküldte: én vagyok)
|