Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

Másfajta fényképek

Két fajta fénykép létezik szerintem, egyik, amit fényképező géppel készítünk, a másik meg az, amit a SZEM nevű "fényképezőgép" készít...
Vannak jó képek, vannak rossz képek...így osztályozzák.
Szerintem meg vannak reálisak és irreálisak...


Fénykép. Erről a szóról sokunknak eszébe jut egy kisebb kartondarab, ami esetleg megsárgultan vésődött be emlékezetünkbe, lehet fekete-fehéren, lehet épp pont egy színes „kartondarabként”. (Manapság az is lehet, inkább egy kép a számítógépünkben).
A fénykép az a kartondarab, ami elkészül egy adott alkalomkor és főleg a régebbi darabok megsárgultan lapulnak fotóalbumunkban. Ezek a fényképek pár évtized múlva lehet már teljesen megsárgultan, kopottan kerülnek elő. De van még egy másik fajta ”fénykép”, ami nem avul el, ami nem sárgul be az évek során. Ezeket a „fényképeket” a SZEM nevű „fényképezőgép” készíti
A szem az „örök” fényképezőgépünk, ami mindig nálunk van, és folyton képeket készít. Képeket, amelyeket soha nem felejtünk el. Ilyen kép a kisbabánk arca, akit először pillantunk meg; egy régi kedves ismerősünk, akit újra látunk, egy ismeretlen az úton, szerelmünk arca, akit hosszú idő után újra látunk.
De nem csak szép dolgokról készít képet, szólhat szomorú dolgokról is, ami örökre megmarad.
Ilyen fényképet készített a szemem a jelenlegi barátomról, amikor először kellett találkozzunk. Bejött a klubba, szétnézett, rámnézett! És egy halvány mosoly látszott az arcán, ami őszinte volt és csak nekem szólt.
Ilyen fényképen őrzöm halott cicám emlékét is. Érdekesek ezek a képek. Amit a fényképezőgéppel készítünk, kézzelfogható, de mintha nem lenne eléggé reális. Mintha a boldog feleség esküvői képe, amin boldog - kéne, hogy legyen - félelmet tükrözne, szomorúságot (de van kivétel is). Viszont a kép, amit szemünkkel készítünk valakiről, egy emlékről, mindent magában hordoz. Ránézünk az arcára de „lencsénkben” szomorúság tükröződik, de közben ő vidámnak vallja magát. Igen, ezek a képek, amiket örökre megjegyzünk és valószínű teljesen reálisak, ahol az illető személyek nem a „csííz”-re mosolyognak, hanem ha kicsit figyelünk valódi érzéseket tükröznek, amiket rögzíthetünk.
Szerintem a legjobb képek azok, amelyeket véletlenül rögzít a szemünk...
Velem sokszor előfordult, hogy valamit bármi áron rögzíteni akartam, nem ment.
Ám a véletlenül rögzült képek örökre rögződnek. Csak sajnos a szem nem válogat vidám és szomorú között, mindent megtart...
Neked vannak ilyen képeid?
(A cikket beküldte: JustmeCpt)



Ölelj meg egy fát!
Mint tudjuk a fáknak gyógyító ereje van. Már ősidők óta használják terápiának. Ha fáradt vagy, lehangolt, vagy esetleg fáj valamilyen porcikád, szerelmi csalódás ért, nem kell mást tenned, mint keresni egy megfelelő élő fát és át kell ölelni, egybeolvadni-, együtt... »

" Hozz nekem egy kisfésűt..."
...mert mindig elveszi tőlem, egy ilyen kis aprót, ami nem drága, és ide tehetem - mutat a mellényzsebére. - Rendben van Apu, hozok egyet legközelebb. Anyám előveszi a fiókból és apámnak adja, aki ettől azonnal megnyugszik, s a következő órákban apu a kisfésűvel... »




Minden jog fenntartva © 2024, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.