|
Kategória: Egy kis ezotéria Lelki zarándoklatMélypont, ahogy tavaly olyan sokszor előfordult. Ma már semmi nyoma a tavalyi állapotnak. De ezek a gondolatok a gödör szélénél születtek.Vannak olyan könyvek, amik segítenek közelebb vinni az élet megismeréséhez, és erőt adnak, segítenek megtalálni az utat. Aki még nem olvasta Coelho könyveit, próbálja meg. Nem fog csalódni bennük... A jövő azonban szeszélyes, mert a jelenben hozott döntések irányítják.” /Paulo Coelho/ Kaptam egy könyvet, egy szívemhez közel álló embertől, aki úgy érzi, a támaszom tud lenni abban a fejlődésben, ami talán egy új síkra juttatja el a gondolkodásom, az életem. A könyv Paulo Coelhotól A zarándoklat. Egy kardját kereső férfiről szól, aki megbukott a cél előtt, és ezért újra útnak kell indulnia, hogy megszerezze a kardot. Szent Jakab zarándokútján rengeteg új élménnyel, benyomással gazdagodik, és vezetője által eljut az önmegismerés, az élet szemléletének egy teljesen új, addig ismeretlen szintjére. Útja során találkozik az ördögével, és meg is küzd vele. Megismeri a halálát, és rájön arra is, hogy miért kell megtalálnia a kardját. Néhány hónapja én is céllal kaptam ezt a könyvet, ezt a szellemi zarándokutat, hogy rájöjjek dolgokra, hogy tisztában legyek önmagam képességeivel és határaival. A zarándokutat ugyan nem tettem meg valóban, csak a könyv által, de ez a „vándorlás” sok új gondolatot adott. A szerző is mondta, nem az út a fontos, hanem a megérkezés. Magányos vasárnap délután. A szeretteim távol. És ebből a magányból a könyv hősével együtt Szent Jakab zarándokútjába menekülök. Én is végigjárom vele a kanyargós hegyi ösvényeket, a csodálatos városokat. És együtt eljutunk a végállomáshoz. A hős megtalálta azt, amit keresett, amiért útnak indult. Én pedig csak ülök a könyv fölött értetlenül. Kavarognak a gondolatok: a magány, a bizonytalanság, a távolság, és nem tudom, nekem mit kellett volna ezen az úton megtalálnom. Kétségbe vagyok esve. Mikor tisztulnak le dolgok; mikor kapom meg a kérdéseimre a válaszokat? Megkapom őket egyáltalán? Saját lelki zarándoklatom vezetője szerint igen. De nem egyből jön meg a felismerés, hanem idő kell hozzá. Lehet, hogy néhány óra, lehet, hogy napok, hetek, hónapok. De remélem, megtalálom azt, amit kerestem a könyv hősével megtett zarándokút során. Hullnak az őszi falevelek. Csodálatos napsütés. Azt hiszem, ki akar csalogatni a természet a lakásból. Engedek a csábításnak. Talán a hulló levelek közelebb visznek a gondolataimhoz… (A cikket beküldte: Toby24) Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!
| |||||||||||||||||||