Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

Fogadalmak

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

Mikor szilveszter éjjelén koccintunk egy boldog, szép és sikeres újév reményében, sokak fejében fogadalmak sokasága fogalmazódik meg. Reálisak, megvalósíthatóak és kevésbé azok, a valóságtól elrugaszkodottak, hosszú és rövid távú célok. Mindegyik alapja az, hogy a már megszokottat, a mindennapit felváltsuk valami újjal. A régit, a berögzültet felülírjuk, jobbá tegyük. Rossz szokásainkon felülkerekedjünk. Pozitív irányba változzunk és változtassunk.

Kezdeti lelkesedésből általában nincs hiány. „Ide nekem az oroszlánt” hévvel vetjük bele magunkat életünk megváltoztatásába, legyen az egy új hobbi, sportolás, életmódváltás, fogyókúra, káros szenvedélyekkel való leszámolás. A kezdeti nagy elán azonban idővel csökkenhet és alábbhagy. A léc, amit megugrani készülünk, úgy érezzük, túl magas, azonnali változást várunk, ahelyett hogy kis lépésekkel haladnánk előre, vagy egy kis visszaesést teljes kudarcként könyvelünk el. A pszichológusok szerint bármilyen fogadalom akkor lesz sikeres, ha pozitív hozzáállást tanúsítunk, elkerüljük a visszahúzó környezetet és fokozatosan haladunk céljaink felé.

Bár az újévi fogadalomtétel régi hagyomány, átértékelni, változtatni nem csak január folyamán kell és érdemes. A lehetőség erre bármikor adott. Egyesek szerint a múlton merengeni időpocsékolás, de átgondolni és tanulságot leszűrni belőle egyáltalán nem az.

Tervekre, álmokra mindenkinek szüksége van, hogy előrejusson, ne pedig egy helyben toporogjon, hogy legyőzze a korlátait, megvalósítsa céljait. Épp ezért erős elhatározás, igyekezet, fokozatosság, akarat, nem csak január elsejére, hanem minden napra! Hiszen a múló hónapok döntik majd el, melyik fogadalmunk lesz az, amelyet valóban megvalósítunk és komolyan gondolunk, amely aztán életünk része lesz.

Szerző: Oriskó Renáta
Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával.

(A cikket beküldte: netbarátnő)

Az első év Nélküle...
Emlékül az első évfordulóra "Hiányzik egy érzés, egy szó, egy élet. Hiányzik minden, mi körülölelt téged! Kedves melegséged, ölelő karjaid, Szemed fénye, mosolygó ajkaid... Az égre nézek, hol egy csillag ragyog, Tudom őriznek téged az angyalok!" »

Mégis létezik a lélek, a földöntúli
Nehéz megfogalmazni valamit, ami nem látható, és nem kézzelfogható. Amiben nem hittem, amíg meg nem tapasztaltam. Egy érzést, ami a hátralévő életemben végig kisérni fog. Amiről eddig nem sikerült beszélnem, itt ismeretlenül, név nélkül leírtam. »