Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

Angyali ajándék

Végigkövethettétek sokan azt, ahogy itt a Hoxán megosztottuk anno Dettinket, és Zoét már naplókon és cikkeken át. A harcot az SMA1 ellen, amit, mint mindenki eddig, lévén gyógymód nincs még, sajnos mi is elvesztettünk. Az utolsó cikkem akkor jelent meg, amikor Noel tesztje visszajött. Negatívan a betegségre. Most pedig itt fekszik előttem...

Három gyermekes vagyok. Nem nagycsaládos, hiszen Angyalka az égben vigyáz ránk. SMA szülőként, egy elvesztett gyermekkel, pontosan tudom értékelni a jót az életemben. Emiatt is voltunk boldogok, amikor a teszt a kezünkben volt, de mégsem, mert 12 hétig nem tudhattuk, mi lesz. Utána viszont minden tökéletes volt. :) Negatív teszt, genetikai alapján mindenre negatívan. Ráadásul fiú... nem volt elvárás, hiszen lányaink születtek előtte, de jó érzés volt tudni, hogy az újrakezdés teljesen más lehet.

Az a bizonyos 9 hónap ugye a genetika miatt 6-ra szűkült, napi 6-8 km sétával, készülve a szülésre, amitől nagyon féltem. Sehol nem írtam le, csak egy dúla tudta, akivel napi szintem beszéltem Angliában. Mert ugye Zoéval pokoli volt az a 2 óra... meg amúgyis... bennem élt a szülés.

Viszont betöltve a 32. hetet, egyre biztosabb lett, hogy egy 24 órás vajúdás-szülés és egy 2 órás rapidszülés után bizony kipróbálom a császárt is. Kisfiunk keresztben volt végig, a legutolsó ultrahang szeptember 1-én volt. ( 12-re voltam kiírva ) A 14 perces UH során volt keresztben. Lefele, felfele, majd ismét keresztben. Így megszületett a döntés : másnap bizony megszületik. Hazajöhettem, kaptam fürdéshez fertőtlenítőt, gyógyszereket, és minden egyéb utasítást. A császárról sok cikk volt, felesleges részleteznem. Egészségesen, HANGOS sírással megszületett A KIS CSODA. Én vesztettem 1,5 liter vért, de ugyan, kit érdekelt ez :) Itt van, fekszik, mozog, fejet emel (5 hetesen), és mindent , MINDENT pótol, amit elveszítettünk 1,5 éve. Nem Zoé helyett van. De Zoé miatt. Mert ha ez nem történik velünk, ő sincs. Nem keresek már válaszokat. Egyszerűen : KÖSZÖNÖM

Köszönöm a lányom, aki végre mosolyog.
Köszönöm a férjem, aki mindvégig a támaszom volt.
Köszönöm a barátaimat, mindenkit, aki végig mellettünk állt.
Köszönöm Zoét, mert rengeteget tanított nekünk a maga kicsi Életével.
Köszönöm Noelt. Maga miatt...

Nem tervezek újabb cikket. :) De az itt töltött 6 év alatt született három csodaszép gyermekem, és a Világ számomra legszebb kisangyala mindig is a mi Őrangyalunk marad. Példaként arra, hogy lehet, és KELL is újrakezdeni.

(A cikket beküldte: LiZso)

Gyermekem, a hősöm
Gyermekem 4 és 7 éves kora között öt, számára fontos embert veszített el, mégis hihetetlen tartással viseli az élet által rá kimért pofonokat. Néha bűntudatom van, hogy magamat mertem sajnálni, miközben Ő gyerekként élte át mindazt, amit én felnőttként, és bár... »

Amikor "elmerültem", akkor döbbentem rá...
Hiszünk mindannyian a jelekben, van, akit közvetve, van, akit egyenesbe kap a suhintás. Van, aki figyel rá, és van, aki megy tovább... Halogattam eddig is magam, de nem érdemes a rangsorban hátrébb lépni, semmi és senki miatt, ha nincs rendben a világod, akkor a... »