Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

Visszatérő gombás fertőzés vs a lélek és gondolatok

Gondoltam leírom, hogy mit tapasztaltam meg, hátha másnak is segít. Szóval már ott tartottam, hogy kb. minden második hónapban gombás fertőzés tüneteit produkáltam, viszketés, diszkomfort, fura folyás...

Többször megfordultam a nődokinál is persze, de mindig ugyanaz, kúp és kész... a kezelés hónapjában elmúlt a tünet, aztán következő ciklusban újra... 3-4 orvos is látott, hol magánba, hol SZTK-ba mentem. Mindig reménykedtem, hogy lesz tenyésztés, sehol nem tették meg.... Páromat is kezeltük, szájon át szedhető tablettával is.... Igen, a páromon is lettek tünetek, s már ő is figyelgette magát, de én meg már nagyon rögeszméssé váltam... állandóan figyeltem magam, hogy viszket, bök, szúr... Mi nem jó már megint? Hát igen, az önvizsgálgatás... Nem egészséges, hiába mondja tudom, még a babatervezők tanácsadója is, hogy méhszájvizsgálat, meg nyák.... Akkor sem jó magunknak napi többször benyúlni oda... Most már tudom.

Kezdtem gyanakodni, hogy ez nem létezik, hogy ennyi doki, meg gyógyszer - kaptunk már baktériumra is-, s mégis újfent gond...(persze figyeltem már wc papírra, betétre, és törölközőre is) Kapizsgálni kezdtem, hogy valami más van itt, pontosabban más is, mint testi megbetegedés. Hogy tán azóta van, mióta örülnék még egy babának, s szeretném? Tudni kell, hogy kislányom előtt volt egy elhalt terhességem, s mikor utána újra próbálkozhattunk, akkor is elkezdtem ilyen problémákkal küzdeni. Arra gondoltam, hogy lehet ez van mögötte valahogy... Szülés után és az újabb babatervezés között nem emlékszem, hogy lettek volna komolyabb gondjaim, de lehet hogy akadt, de akkor sem ilyen mértékben.

No, mikor 2015 ősszel újfent elmentem egy dokihoz magánban - teszem hozzá nekem az is furcsa volt, hogy kétszer is előfordult, hogy mire dokihoz kerültem, az orvos nem látott bent semmi konkrétat, de nekem mégis diszkomfort érzetem volt..., s megkérdezte, hogy fél éve voltam nála, akkor közben nem volt gond... Mondom de, kétszer is.... S kellett, hogy más is azt mondja, hogy szerinte itt nem ping-pong lesz köztünk a párommal, itt már velem lesz a baj, bár ő inkább immunrendszerre gondolt, hogy már nem bír védekezni, sem újra felépülni... ezért ajánlott egy szájon át szedhető étrendkiegészítőt, ill. válasszunk egy tejsavas hüvelykapszulát és akár hónapokon át használjam, a mikéntjét megbeszéltük. Na ekkor gondoltam azt, hogy valószínűleg már a fejemben is baj van, hogy állandóan figyelem magam, ez nem normális... Ezért kerestem kineziológust. Nem értek hozzá, úgy mentem oda, hogy ártani nem árthat, csak segíthet, s úgy éreztem, kell külső segítség. Igazából nem tudom, mit csinált velem a tényleges látható dolgokon kívül, mint pl. fogja a kezem és az izmok rezgéséből kihoz életszakaszokat, amikről aztán elbeszélgetünk, meg adott otthonra stresszoldó technikákat, amit csinálni kell. Szóval ugye így kibeszéltem magam, a stresszoldó technikákba meg tudtam otthon kapaszkodni, mikor nagyon rám jött az aggodalom, hogy jajj gond van megint.... Azon gondolkoztam, hogy az elhalt terhesség dátumát soha nem hozta még ki, igaz azt magamtól is elmeséltem - talán ezért nem-, hogy valami ott történhetett, mert azóta vannak ilyen gondok. Szóval akárhogy is, de segített.
Kezdetben egy-egy alkalom után rosszabbul éreztem magam egyébként, úgy értem lelkileg - volt ami utána bántott pár napig. Aztán vártam, hogy újra mehessek. Szóval idővel lett jobb.
No, ez mellett elővettem újfent a Titkot (Secret), a Vonzástörvényét, vagy legalábbis a pozitívabb gondolkodást. Az elhalt terhességem idején ennek a módszerei segítettek engem át a nehezebb időszakon. Elkezdtem bízni a testemben, naponta pozitívan arra gondolni, ill. leírni, amit szeretnék elérni. Ezt most már szeretném is megtartani, jó lenne nem leszokni róla, mert segít a tudatos pozitív gondolkodás, hogy ne húzzanak le minket a napok nehézségei, vagy a negatív hatások. Bár arra még kíváncsi lennék, hogy hogy lehet azt megcsinálni, hogy soha ne ragadja el az embert az indulat se, ezzel elrontva az ember egész napját... de talán minden csak gyakorlás kérdése. Szóval pozitívan gondolkoztam (jól érezzük magunkat, stb), no és önkontrollal abba kellett hagynom a figyelgetést, vizsgálgatást, parázást. Ehhez is idő kellett.

Most már az 5. hónapot taposom, hogy nem tért vissza a baj. Nem mondom, hogy nem voltak hullámok, de nem nyúltam gyógyszerhez, s megálltam, hogy vizsgálgassam magam, hanem bíztam a testemben, az öngyógyulásban, a pozitív gondolkodásban. Biztos vagyok benne, hogy ez már így is marad. Egyébként azt gondolom, hogy nyilván volt, mikor tényleg fertőzésem volt, de hogy aztán folyton figyeltem magam, aggódtam, ha picit furát éreztem már nyomtam fel a kúpot, nehogy nagyobb baj legyen, belekerültem egy ördögi körbe. A saját testem már nem tudott helyreállni, s ez is okozott diszkomfort érzetet, ha fertőzésem nem is volt, s mivel egyensúly nem volt meg nálam, így lehetett páromnál is gond, s az hogy ráparáztam, csak erősítette a (nem létező) gond tüneteit. Szóval kellett mindenképpen orvosi segítség, meg a fejemben való rendrakás is.

Kívánom, hogy aki hasonló gondokkal küzd, mielőbb gyógyulhasson, mert bizony igen meg tudja keseríteni az ember mindennapjait, a szexualitást, önbizalmat rombolni, hogy az embernek olyannal kell foglalkoznia, amit észre sem kéne venni a hétköznapokban. Ha ezzel a cikkel tudtam másnak segíteni, akkor megérte, s örülök.
(A cikket beküldte: nikletty)



Homokba dugott fej – vagy a tettek mezeje… Néhány gondolat a védtelenekről
„A gonosz diadalához elég az, ha a jó emberek tétlenek maradnak!” Edmond Burke Rohanó világunkban sok minden mellett elmegyünk, de vannak olyan dolgok, melyeket szándékosan elkerülünk, mert nem szívesen szembesülünk a valósággal! Azt gondoljuk,... »

És akkor...
Álmodni mindenki szokott. Van aki elfelejti, van aki emlékszik rá. Én igyekeztem elfelejteni ezt az álmom, de egy napon újból eszembe jutott. A mai napig nem tudom álom volt-e? Ha lehetőségem lenne rá, szívesen tennék egy időutazást, hogy kiderítsem. »





Minden jog fenntartva © 2018, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.