Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ

Kategória: Nők és férfiak

Szerepmintázatok

Amikor úgy érezzük, hogy nem működik a párkapcsolatunk... Mi lehet az oka? És mit tehetünk? Ezeknek a kérdéseknek járok utána ebben a cikksorozatban. A végére pedig egyértelművé válik, hogy az önismeret az alapja minden párkapcsolatnak. Íme a folytatás.

Kapcsolatainkban betöltött szerepünk ellen gyakran fellázadunk, de ez még szintén a „játék” része. Hiszen nem a lázadásunk vagy éppen tüntető hallgatásunk mögött meghúzódó érzelmeinket juttatjuk kifejezésre. Leggyakrabban partnerünket okoljuk a kialakult helyzetért, őt próbáljuk manipulálni annak érdekében, hogy a helyzet változzon. Erről szólnak általában a veszekedések.
És miért követnek a veszekedések sztereotip mintázatot? Részben, mert képtelenek vagyunk felismerni a felszín alatti érzelmeinket, és mindezeket kifejezésre juttatni, mert akkor sebezhetővé válunk. Nem véletlen a sebezhetőségtől való félelmünk, hiszen sokszor a viták hevében épp egymás fájdalmas pontjaira mutatunk rá. Másrészt a vitából győztesen szeretnénk kikerülni. Így a veszekedés érzelmi menete teljesen független annak tárgyától. Tehát előrelépés sem várható.
Ahhoz, hogy felismerjük, min csúszhatnak el kapcsolataink, fel kell ismernünk, hogy a valóságot mindig szubjektíven látjuk. Az adott helyzetre, történésre vagy személyre rávetítjük tapasztalatinkat és elképzeléseinket.
A kapcsolat elején mindig az ideális nőről, ideális férfiról alkotott elképzelésünket vetítjük a másikra. Az első csalódás akkor ér bennünket, amikor partnerünk nem tud megfelelni ennek a képnek, és saját lénye nyilvánul meg. Ekkor pedig azt a képet kezdjük el rávetíteni, amit a nőről vagy férfiról gondolunk általánosságban. Ezek a minták már sokkal részletesebben kidolgozottak és a pozitív mellett negatív vonásokkal is rendelkeznek. A nemekről való általános vélekedésünk létrejötte összetett, magába foglalja a szüleinket, mint az életünkben elsőként megismert nőt és férfit. Ezen kívül a kulturális hatások és az összes tapasztalatunk belesűrűsödik ebbe a képbe.
Sokszor már nem is a valóságot látjuk legtöbb esetben, hanem sokkal inkább csak azt az elképzelést, amit a partnerünkre vetítünk és reakcióinkat is az előfeltételezéseink határozzák meg.
Hajlamosak vagyunk arra is, hogy saját magunk negatív tulajdonságait vetítsük ki a másikra. Így miközben a másikon bosszankodunk, elkerülhetjük, hogy mélyebben magunkba kelljen nézni.
Csoda, hogy ennyi konfliktussal terheltek párkapcsolataink? Megoldást csak akkor találhatunk ezekre a helyzetekre, ha tudatossá válunk a bennünk zajló folyamatokra, és képessé válunk felismerni a szerepeket, kivetítéseket és érzéseket.

(A cikket beküldte: Lélekhangoló)

Házassági válság?
Hat éves kapcsolatunk mintha nem akarna úgy működni, ahogy szerintem kellene. Nincs új szerelem, nincs harmadik. Meggyőződésem, hogy a hiba bennünk van... »

Az én igazam
Talán tíz éves lehettem, amikor úgy döntöttem, hogy mindig igazat fogok mondani. Akkoriban már faltam a könyveket, nem csak a koromnak megfelelőket, hanem bármit, ami a kezembe került, Jókaitól Tolsztojig. Elbűvöltek a hősök, a kalandok, a jó és rossz harca,... »