Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egy kis ezotéria

Mi történhetett valójában?

Gyerekkorom rémálma. De lehet, ez a valóság? A szellemes filmeket mindig is utáltam, de az ezzel foglalkozó dokumentum-filmeket mindig megnéztem. A következmény? Álmatlan éjszakák, rettegés, fejbúbig húzott takaró. De egy nap szembe kellett néznem a valósággal: szellemek bizony vannak. Megmagyarázhatatlan események sora... Ki volt? Miért jelentkezett? És miért pont nekem? Mi baja volt a legjobb barátnőmmel? És miért tűnt el? Megbántottam? Vagy megértette, hogy félek tőle? Vagy talán csak sok az egybeesés?

Néhány hónapja ezek a kérdések foglalkoztattak. Körülöttem mindig is történtek megmagyarázhatatlan dolgok. Kicsi koromban bebújtam az ágyamba, a fejem búbjáig húztam a takarót, és remegve vártam, hogy mi fog történni.
Kb. 2,5 éve kővé dermedtem a szobámban. A 18. szülinapomra a legjobb barátnőmtől kaptam egy gyönyörű krotont (dísznövényt). Nagyon szerettem, ápoltam, vigyáztam rá nagyon. Egy nap épp pletyiztünk telefonon, és mikor beléptem a szobámba, becsuktam magam mögött az ajtót. Nem kell, hogy a szüleim mindent halljanak alapon... Már nem emlékszem, miről beszélgettünk, csak arra lettem figyelmes, hogy feltűnően megmozdult a függöny. Majd ismét megmozdult, és a krotonom a földön landolt. Claudia kérdezte, mi történt, mivel bármit mondott, bármit kérdezett, nem kapott választ. Már azt hitte, letettem. Mondtam neki, hogy visszahívom, és letettem. Ismét megmozdult a függöny, de már csak egy icipicit lehetett látni a mozgást.
A földre pillantottam, szegény újoncom ott volt a radiátor előtt, a földje kiszóródott, a "szíve", tehát a növény csúcsa, ahol növekszik, ahonnan hajtja az új leveleket, letörött. Akkor kaptam csak észbe, és gyorsan felemeltem a cserepet, kezeimmel visszaraktam a földjét, beleállítottam a növényt. Sajnáltam eldobni a csúcsát, ezért visszahúztam a tetejére. 2 hét után megnéztem, hátha visszanőtt, mivel nem hervadt el. Nem... Ekkor vízbe tettem, és nagy csodálkozásomra kigyökerezett.
Most Anyumnak is van egy gyönyörű kis krotonja, az enyém pedig 3 új ágat hajtott. Ami az érdekes, hogy az ablakpárkányom kb. 30 cm mély, és egy súlyosabb virágcserép lezuhant egy teljesen sík felületről, csukott ajtó és ablakok mellett. Néhány héttel később azt vettem észre, hogy a kép, amelyiken Claudiával vagyunk, a bankett estéjén lettünk lefényképezve, a földön van. Gyanútlanul visszatettem a helyére, a polcomra. A kép elé, hogy ne csússzon le, egy kagylót tettem. Miután feltettem a kagylót a kép elé, még aznap ismét a földön találtam a képet, a polcom előtt. 3-4 napon keresztül többször kellett visszatennem a képet. Nem értettem. Mellé tettem egy másik képet is. Ismét csak azt a képet "lökte le", amelyiken Claudiával vagyunk.
Mikor ezt megláttam, teljesen kiborultam, és eltettem a képet abba az albumba, ahol a többi kép van a bankettről. Nem sok idő telhetett el, pár nap talán, mikor a dögledező banánfám bukfencezett le az ablakpárkányomról. És a dolog érdekessége, hogy ekkor is Claudiával beszéltem telefonon, csukott ajtónál.
Anyum folyton a huzatra akarja fogni a dolgot. De mégis honnan a huzat, mikor ajtó-ablak, minden be van csukva? Kétségbe voltam esve. Valaki van a szobámban. Valaki, aki nem szereti Claudiát. De miért? Elgondolkodtam. Lehet, hogy rossz szellem? Kicsi koromban nagyon megrémültem minden furcsa zajtól és függönymozgástól, akkoriban is történtek ilyenek. Most viszont rájöttem, hogyan küzdhetem le a félelmem. Hülyén éreztem magam, azt gondoltam, dilis vagyok.
Bemagyaráztam magamnak, hogy ha rossz szellem lenne, akkor már rég bántott volna. Így már sokkal nyugodtabban aludtam, a zajokra nem húztam orromig a takarót, nyugodtabban is aludtam. Egyszer, mikor nálunk volt a nővérem, épp újságot olvastunk a szobámban, mikor látványosan megmozdult a függönyöm. Mindketten odakaptuk a fejünket. A nővérem meglepődött, én viszont rögtön azt néztem, hogy most melyik növényem fog leesni a párkányról. Csak az a márványos szobai futókám mozgott, ami fel volt akasztva a függönytartóra. Megnyugodtam, hogy semmi nem esik le, és folytattam az olvasást. A nővérem ijedten kérdezte, hogy ez engem ennyire hidegen hagy?
Mondtam neki, hogy ha rosszat akarna, már bántana bennünket, így csak jelentkezik, hogy itt van. Teljesen elfehéredett. Hogy vagy ilyen nyugodt? - kérdezte. Mondom neki, már megszoktam, hogy időnként jelentkezik. Kérdezte, mióta. Elmeséltem neki mindent.
Bolondnak nézett. Amin nem is csodálkozom, ha más mesélné nekem ugyanezeket, én is bolondnak néznék mindenkit. Mindenesetre azóta nagyobb érdeklődéssel hallgatom a haverokat, mikor mesélik, hogy mennyire be voltak tojva, mert ez és ez történt. A nővérem, mikor látta, hogy teljesen nyugodt vagyok, rájött, hogy nem ugratom. Soha nem tudtam beetetni semmi hülyeséggel, mert mindig elröhögtem magam. Azt mondta, ha tényleg van valaki a szobámban, kérjem meg, hogy beszéljen velem. Az MP4-es lejátszómat kapcsoljam be hangfelvételre, tegyem le az asztalra, mondjam hangosan, hogy "Ha szeretnél valamit üzenni, tedd meg.", és menjek ki a szobámból egy időre. Nem mertem megtenni. Ha megtettem volna, és hallottam volna valamit, biztos nagyon megrémültem volna. A nővérem nagyon beleültette a bogarat a fülembe... Aznap este alig aludtam.
Folyton az járt a fejemben, hogy mi lesz, ha megjelenik, ha látom, vagy ha beszél hozzám? Abban a pillanatban szörnyethalnék az ijedtségtől! Félhangosan megkértem az "ismeretlent", hogy ha nem akarja, hogy nagyon megijedjek tőle, ne jelenjen meg, ne szóljon hozzám, ne beszéljen, félek tőle. Azóta nem jelentkezett.

Hogy ki lehetett ő, mit akart, nem tudom, szerintem már nem is fogom megtudni. Kicsit kíváncsi vagyok, de félek is tőle. És hogy mi baja volt Clauval, nem tudom. Gondoltam, lehet, hogy figyelmeztetni akar valamire vele kapcsolatban, de azóta is a legjobb barátnőm, soha nem bántott meg, nem mesél rólam a hátam mögött, nem mászik a páromra, igazi barátnő.

De akkor mégis mit akarhatott?
(A cikket beküldte: Zsuzsa88)



Egy új életért egy "régi" ?
Nem akarok senkire sem semmit ráerőltetni, de most megláttam egy "sémát", és szeretném Veletek megosztani. A minap rossz hírt kaptam. Nagypapám kórházban van. És reggel óta nem tudják felébreszteni... alszik. Egyszerűen csak alszik. »

Szerelmünk története!
Azért írtam meg a történetemet, hogy mindenki lássa, mindig van kiút, egy szebb és boldogabb jövő! Nagyon sokat gondolkodtam, megírjam-e ezt a történetet, mert lehet, sokaknak nem fog tetszeni, de megírom, hogy ha valaki nagyon rossz párkapcsolatban él, ne féljen... »





Minden jog fenntartva © 2018, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.