Kategória: Nők és férfiak

Metroszexualitás a mindennapokban

- Szívem! Biztos hogy jól áll ez a zöld? Nem mutatott jobban rajtam a kék? Ez valahogy nem passzol a cipőmhöz. - A lány a szemét forgatja, kicsit türelmetlenül toporzékol, persze ebből a tükör előtt piperészkedő barátja semmit sem vesz észre.
- Dehogyis nem, nagyon jól áll. Illik az egyéniségedhez...
- Áhh, nem is tudom, olyan nehéz dönteni. Mondj már valamit, kíváncsi vagyok a véleményedre!
- Mondtam már, jól áll mind a kettő. De ha ennyire döntésképtelen vagy, vedd meg a zöldet.


A fiú vág egy fintort barátnőjére, láthatóan nem tetszik neki az előbb odamondott vélemény, pedig ő csikarta ki belőle. Visszaveszi a kék fölsőt, hozzá megpróbálja a fekete nadrágot, aztán a másikat a zöld fölsővel, de még mindig teljesen tanácstalan. A lány persze türelmes, toleráns, ám kissé ingerlékeny.
- Szóval? Döntöttél?
- Hát nem is tudom. Igazából most nincs rá keretem, csak úgy felpróbáltam őket.
A lány morog egy kicsit magába, de persze hamar elhessegeti a kis szörnyet ott belül.
- Tényleg, te nem is próbálsz?
- Most valahogy nincs kedvem.
A srác visszaöltözik, gondosan megigazítja frizuráját, megjegyzi, hogy el kéne mennie fodrászhoz, majd elhagyják az üzletet.

Ismerős a történet? Környezetünkben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a metroszexualitás az y generáció fiatal srácai, férfiak körében. Képesek órákat eltölteni a tükör előtt, csak hogy hajuk úgy álljon, ahogyan ők azt megálmodják. Nem hajlandóak kínai ruhákban mászkálni, csakis a márkás, drága ruhákat veszik fel, és a cipő sem mindegy. Ha összehasonlítjuk a barátnőjével, a srác lassan több időt foglalkozik a külsejével, mint barátnője, és ez sokszor zavarni kezdni a lányt. Hiszen akkor most mi a férfias és mi a nőies?
A minap néztem egy filmet, amiben elhangzott az a kérdés, hogy mi a nőies és mi a férfias. Ha megjelenik lelki szemeim előtt A férfi, nekem nem a belőtt séró és a márkás cucc ugrik be. Egy férfi nem borotválja, gyantázza felsőtestét és lábát, hiszen az a nők dolga. A nők jellegzetessége, hogy attraktívak szeretnének lenni. Hosszú, ápolt haj, szép körmök, csinos ruhák, amik kiemelik alakjukat. Ha a lelki tényezőket vesszük alapul, szemlátomást a két nem összemosódik. A fiúk lesznek az érzelgősek, szenzitívek, a "gyengébbik" nem lesz a döntéshozó, a védelmező. Hamar kialakul az anyaszerep. Véleményem szerint a metroszexuális férfiak pedig tökéletes gyerekszimulátorok. Nem süthetik rám a bélyeget, hogy maradi vagyok a mindössze 18 évemmel. Egyszerűen csak zavar, hogy a "férfi" ismerőseim több időt piperészkednek, mint jómagam. Pedig én is szeretek törődni magammal.

A metroszexualitás a 90'-es évek táján tört be a médiába majd villámgyorsan a hétköznapjainkba. Amint a fotókon félmeztelen, kisportolt, szőrtelen felsőtestű férfiak jelentek meg, hamarosan ez lett az új trend. Az újdonság varázsa meghódította a nőket is, akik igenis vonzódtak, illetve vonzódnak mai napig ehhez a fajta attitűdhöz. Ha vetünk egy pillantást a tinioldalakra, a srácok képeihez olyan kommentek társulnak, mint cuki, édi, drága, ami valljuk be, inkább illik egy plüssfigurához, mint egy emberre.
Gyorsan le szeretném szögezni, hogy a metroszexualitás nem egyenlő a homoszexualitással, bár tény, hogy mind a két esetben sok figyelem társul a külsőhöz. Persze ez nem baj, de ha a külsőre fordított figyelem aránytalanná válik, illetve az "erősebbik" nem fő célja a tökéletesség lesz, ott lappanghatnak bizonyos önértékelési zavarok is. Ha ruhákat vásárolnak, attraktívak, dicséreteket kapnak, ami erősíti őket. Tehát egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a szép külső ép lelket takar.

Persze nincs könnyű dolguk a y generáció férfi nemének. Hiszen ott van az egyik példaképük, az apjuk, aki még nem volt metroszexuális, főbb céljaik a családfenntartás, a munka, erényük a bátorság, és itt van a mérleg másik oldalán a fogyasztói társadalom és a média, akik szerint ha szép vagy, akkor vagy sikeres, akkor leszel igazán értékes. Folyamatos fenntartásoknak kell megfelelni, ami valljuk be, nem egy sétagalopp. Meg kell találni a megfelelő stílust, életformát kialakítani, megtalálni a társat, aki elfogad és szeret, úgy, ahogyan vagyunk.
Nem könnyű feladat. Összegzésképpen talán még annyit, hogy ha megnézzük a két nem identitásának nehézségeit, nem könnyű eldönteni, kinek van nehezebb feladata. A nőnek, aki tanul, gyereket nevel, dolgozik, vagy a férfinak, aki jó esetben családfő, dolgozik, és próbál férfi maradni.
(A cikket beküldte: Jennipher93)



Elhidegülés vagy más?
Tudom, mindenkinek megvan a maga baja, de úgy gondolom, aki ezt végigolvassa, érdekli, amit írok és lehet, hogy megtisztel azzal, hogy hozzá is szól majd. A probléma forrása a szeretkezés, vagyis inkább a nem szeretkezés... »

Nyílt levél anyámnak
Nem fogja olvasni, én tudom. De szeretném leírni, mert ki akar jönni... Anyámról szól, rólam és neki írom. Nem szép és nem megbocsátó... Én sem vagyok az és félek, sosem leszek. »




Minden jog fenntartva © 2024, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.