Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

Kötelező karácsony...

Elmúltak az ünnepek. Van, aki sajnálkozik, van olyan is, aki megkönnyebbülten sóhajt fel: - "Végre vége..." Az interneten olyan őszinték az emberek, bátrabban vállalják a gondolataikat, nem kell műmosoly mögé rejteni, amit gondolnak.

Gyerekoromra visszaemlékezvén, nagyon sok minden megváltozott mostanra a karácsonyi ünnepkör körül, nem éppen előnyére, talán csak a jólét növekedett a régi időkhöz képest, minden más rosszabb lett.

Ahogy olvasom az internetet, sokan őszintébbek, mint a való életben. Épp csak túl akarnak lenni rajta. Legszívesebben kihagynák, átugranák ezeket a napokat, csakhogy a "kötelezőség" nem engedi. Ki kötelez? A család, a gyerek, a szokások...

"Még megszólnak a rokonok..." - gondolja valaki, aki legszívesebben átaludná bejgli és fa nélkül ezt a pár napot.

"Jönnek a gyerekeim, muszáj..." - mondja az idős néni, aki 5 napot robotol a takarítással, főzéssel, hogy abban az elröppenő 2 órában, amíg a gyerekei nála időznek, minden tiszta legyen és tömve legyen az asztal.

Muszáj ezt? Tényleg?
Nem vagyunk túl bátrak. Nem mondjuk a rokonoknak, hogy ne jöjjenek, vagy nem mondjuk, hogy csak pogácsa lesz és nem ötféle töltött kifli, meg kalács, ilyen-olyan sültek és francia saláta. A spájzban sem fog végszükség esetére lapulni a töltött káposzta 20 literes fazékban...

Az embereket elnézve, pont az hiányzik a karácsonyból, aminek a lényegét kéne adnia: megbékélés, nyugalom, pihenés. Ami van helyette: egymás taposága a boltokban, ételek felhalmozása, nagytakarítások, külcsínek, a belbecs helyett.
Kevés nevető arcot láttam az utolsó napokban az utcákon. Mindenki rohant, csomagokkal a hóna alatt, vagy álldogált kedvetlenül a polcok előtt, a bőség zavarában már nehéz olyan ajándékot adni, ami "ül". De adni muszáj. Itt tartunk. Muszáj.
Ez a muszáj az, ami elront mindent.
Muszáj takarítani, muszáj főzni, muszáj halat enni, muszáj ajándékot adni, muszáj a rokonokkal jópofizni, ilyenkor azt is el kell viselnünk, akit az év többi részében ki nem állhatunk és ha tehetjük, messze elkerüljük...

Tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be: képmutató ünnep ez a karácsony.
Még akkor is, ha minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a családunknak boldog legyen, néha a felesleges dolgokra (takarítás, sütés-főzés, rokonok vendéglátása) sokkal több időt szánunk, mint a lényegesekre (gyertyafényben nyugodtan forralt bort kortyolgatni a szűk családdal, vagy a kapott társasjáték kipróbálása a gyerekkel)...

Na, majd jövőre másként lesz... Jó lesz újévi fogadalomnak! ;)
(A cikket beküldte: _telihold_)



Szegény sorból
Talán maga a cím is elárul sokat. Ez a történet egy kislányról szól, akit édesapja halála után nem szeretett senki. Egyedül maradt. Egy bánatos szív, mely az évek alatt teljesen összetört. Egy élet, mely az emberek kapzsisága (anyja) miatt veszett el. Ez a... »

Szexhoroszkóp 2009.
Ahogy lesz, úgy lesz... A jövőt nem sejtheted, - vagy mégis? Hát, így az év vége vészes közeledésével itt az ideje, hogy végre előre tekintsünk 2009-be... »




Minden jog fenntartva © 2024, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.