Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

Hitelesség!

Hogyan válunk hitelessé?
Nagyon egyszerű a válasz!
Tedd azt, amit jónak gondolsz.
Természetesen ennél összetettebb. Na, azért ennyire egyszerűen nem adják!
Vigyázz, ez a kijelentés félreérthető! Azt sugallhatja, hogy minden szituációban menj fejjel a falnak, és tedd, ami tetszik. Nem ezt jelenti. Bemutatom, mire gondolok.


Kétféle személyiséget különböztetek meg: hiteles személyiség és a hiteles ember.

Első: Hiteles személyiség
Azért hiteles, mert valóban azt teszi, amit gondol, viszont nincsen közel a valósághoz, és sok dolgot elvét. Írok róla is pár szót, hogy lássuk a különbséget.
Tehát ő valóban azt teszi, amit gondol, de sok mindent nem ért, és nem keresi rájuk a választ.
Ha valami nem jön össze neki, újra ugyanúgy csinálja. Nem veszi észre, hogy mi a helyes.
Ő az, aki simán megcsalja a párját, akár többször, és csak annyit mond:
"Én ilyen vagyok, ilyen voltam, és ilyen is maradok."
Ismerős? Hát persze.
Hiteles, nem? Ő tényleg ilyen.
Ő nem lépked előre. A megtanult dolgai alapján cselekszik. Kiszámíthatóak a lépései.
Mondhatjuk, hogy hiteles, viszont az élethez képest nem az. Elég róla.

A másik: Hiteles ember
Aki közel jár a valósághoz, és olyan dolgokat tesz, amik valóban jók.
Hiteles ember számomra az, aki első sorban felelősséget vállal a tetteiért.
Ez azt jelenti, hogy nem felsőbb okokat keres, vagy hibáztat, ha valami nem sikerül neki.
Gondolok itt a környezetre, a társadalomra, Istenre, vagy a jó szerencsére, hanem képes észrevenni a saját hibáját.
Beismeri, hogy ami nem sikerült neki, az első sorban belőle ered.
Bátran odaáll, és vállalja a cselekedeteinek a következményét.
Kiáll magáért, a véleményéért, és a dologért, amit képvisel.

Ezek alapján a hiteles személyiséghez kell egy adag önismeret.
Tudnod kell, hogy milyen vagy és, hogy mit miért teszel.

A hiteles személyiség a helyzetei 90%-ban úgy cselekszik, ami a fejében van, és nem vesz fel álarcot mások kedvéért. Nem játszik szerepeket, nem hajt fejet másnak. Adja magát.
Képes bevállalni önmagát, akkor is, ha nem tetszik a környezetnek, és mer kiállni mellette. Tudja miért teszi, és ezt látja jónak.

Elmondhatjuk, hogy a hiteles ember nagyfokú önbizalommal rendelkezik?
Igen, természetesen önbizalom is kell a hitelességhez. Na meg bátorság.

A hiteles ember nem csak beszél egy elképzelt és kellemes életről. Tesz érte, és tettekkel bizonyítja, hogy ő valóban ilyen, amit elmond.
Hiteles, mert aszerint él, és cselekszik, ami a gondolataiban van.
Benne nem csalódunk, mert nem változtatja meg a hozzáállását, nem érdeklik a különböző körülmények, hatások, vagy emberi elvárások.
A helyzet milyenségétől függetlenül, azt hajtja, amiben hisz.
Ha kap egy helyzetet, amikor egyszerűbb lenne a könnyebb megoldást választani, mint amiben hisz, akkor sem csábul el, mert az nem fér össze a hitével.
Példa:
Tegyük fel, hogy valaki abban hisz, hogy van élet a halál után. Meghal egy szerette.
Ekkor könnyen beleeshetünk abba a tudatba, mivel hihetetlenül sajnáljuk, hogy soha többé nem találkozunk vele. Így olyan szomorúságot érzünk, és bánatot, ami képes felőrölni minket. De ha hiteles, és a szerint él, mint amiben hisz, akkor egy ilyen szituációban sem hazudtolja meg magát. Ugyan szomorú, de a hitétől nem fordul el, és pozitívan néz előre.

A hiteles ember amennyiben tudja, hogy valaminek a következménye számára nem vezet jóra, vagy ellenkezik a dologgal, amit képvisel, akkor nem teszi meg.

A hitelességhez kell egy rálátás az életre is. Akkor leszel az élethez hiteles, ha a jó dolgokat képviseled, és azokat tartod szem előtt. Így lesz harmonikus az életed.

Első lépés a hitelességhez, az önismeret.
Második az önbizalom, ezután jön a felelősségvállalás, bátorság.
Valamint kell az életre való rálátás is, mert ezekből alakul ki a hitelesség.
(A cikket beküldte: Solair)



Sorsom V.
Sok mindent végig csináltam már addig is, de álmomban sem gondoltam, hogy ami következik, még nehezebb. Azt szokták mondani az emberek, hogy "csak jobb jöhet". Én is mindig ebben reménykedtem, de rá kellett ébrednem, hogy ez nem így van, jöhet még ennél is... »

Rettenetesen fáj...
A szerelmed elvesztése nagyon fáj! Talán soha nem is lehet igazán feldolgozni! De meg kell próbálni mindig csak a szépre, a jóra emlékezni és el kell tudni engedni! Soha nem fogjuk elfelejteni, mert a szívünkben örökké él, de tovább kell lépni, hisz azt mondják az... »




Minden jog fenntartva © 2025, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.