Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

Fogadalmak

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

Mikor szilveszter éjjelén koccintunk egy boldog, szép és sikeres újév reményében, sokak fejében fogadalmak sokasága fogalmazódik meg. Reálisak, megvalósíthatóak és kevésbé azok, a valóságtól elrugaszkodottak, hosszú és rövid távú célok. Mindegyik alapja az, hogy a már megszokottat, a mindennapit felváltsuk valami újjal. A régit, a berögzültet felülírjuk, jobbá tegyük. Rossz szokásainkon felülkerekedjünk. Pozitív irányba változzunk és változtassunk.


Kezdeti lelkesedésből általában nincs hiány. „Ide nekem az oroszlánt” hévvel vetjük bele magunkat életünk megváltoztatásába, legyen az egy új hobbi, sportolás, életmódváltás, fogyókúra, káros szenvedélyekkel való leszámolás. A kezdeti nagy elán azonban idővel csökkenhet és alábbhagy. A léc, amit megugrani készülünk, úgy érezzük, túl magas, azonnali változást várunk, ahelyett hogy kis lépésekkel haladnánk előre, vagy egy kis visszaesést teljes kudarcként könyvelünk el. A pszichológusok szerint bármilyen fogadalom akkor lesz sikeres, ha pozitív hozzáállást tanúsítunk, elkerüljük a visszahúzó környezetet és fokozatosan haladunk céljaink felé.

Bár az újévi fogadalomtétel régi hagyomány, átértékelni, változtatni nem csak január folyamán kell és érdemes. A lehetőség erre bármikor adott. Egyesek szerint a múlton merengeni időpocsékolás, de átgondolni és tanulságot leszűrni belőle egyáltalán nem az.

Tervekre, álmokra mindenkinek szüksége van, hogy előrejusson, ne pedig egy helyben toporogjon, hogy legyőzze a korlátait, megvalósítsa céljait. Épp ezért erős elhatározás, igyekezet, fokozatosság, akarat, nem csak január elsejére, hanem minden napra! Hiszen a múló hónapok döntik majd el, melyik fogadalmunk lesz az, amelyet valóban megvalósítunk és komolyan gondolunk, amely aztán életünk része lesz.

Szerző: Oriskó Renáta
Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával.
(A cikket beküldte: netbarátnő)



"Messzimama"
Apai nagymamámat, akit Messzimamának hívtam, elég keveset láttam, mivel az ország másik végén éltünk, így csak ritkán utaztunk az Alföldre. Ahogy visszagondolok, az utazás egy „véget nem érő”, valódi élmény volt számomra gyerekként, amikor hajnalban... »

Egy magányos lány története
Ezelőtt két éve nem gondoltam volna, hogy lesz még valakim ebben az életben, akit szeretni fogok, mert akkor csak ő volt, azt hittem ő lesz a Nagy Ő, de az idő elteltével sajnos nem így alakult. Azt hittem minden jó és szép lesz, talán megváltozik az életem, de nem, sajnos nem így történt... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.