Kategória: Testünk, lelkünk dolgai

A kimondatlan érzések...

Már gyerekkora óta zárkózottan élte meg a szív dolgait. Ha kérdezték, mindig elmondta az adott problémái... negyedét. Igazán soha nem tudta a lelkét kiönteni. A problémák pedig csak gyűltek és gyűltek. Sokszor mondta azt, hogy "Elég, én ezt befejeztem! Ne szóljatok hozzám, ne érjetek hozzám, csak hagyjátok és nézzétek, ahogy tönkreteszem az életemet".

Majd hirtelen valahonnan előszedte az utolsó tartalékait, és mint egy súlyemelő, aki a határait feszegeti, a hatalmas fájdalmak, és a mérhetetlenül nagy lehúzó erő ellenére felállt, és tesz előre egy lépést. Majd még egyet, és még egyet.
Idővel azt vette észre, hogy egyre és egyre könnyebb azt a súlyt cipelni a hátán, és egy idő után már nem is tartotta nehéznek. Sőt! Elfogadta, hogy azt a súlyt a többivel együtt most már egy adott ideig cipelnie kell. Ezt mindig addig tette, ameddig el nem érte azt a pontot, ahol valaki rászólt: Most már leteheted, és pihenj meg kicsit.
Így van ez az életben is.
Először nem meséljük el a gondjainkat, majd ezáltal hatalmas teher nehezedik a lelkünkre. Nagyon nehezen, de továbblépünk, és ezzel a teherrel együtt élve nap mint nap megcsináljuk, amit meg kell csinálnunk. Aztán ahogy az idő telik, az adott probléma nem is lesz akkora probléma.
Elfogadjuk, végül pedig leülünk egy kicsit. Megpihenünk. Lerázzuk magunkról a problémát. Szánunk egy kis időt az átgondolására. Majd szabadon és oly' könnyedén indulunk tovább a jövő felé vezető úton.
Kis ideig haladunk, majd újra jön egy kis probléma. Újabb terhek. Majd a megszokás, majd pihenés időszaka... Az újrakezdésé.
Ez egy körforgás. Az egész élet egy körforgás, és mi ennek a körforgásnak a tagjai vagyunk, és ha ezt sikerül elfogadnunk, akkor talán sikerül az élet útját úgy bejárni, hogy a minket érő gondok egy pillanatig se lassítsanak le minket.
Az élet szép. Csak meg kell találni benne a szépséget.
Véleményem szerint az élet szépsége az, hogy bármit hozhat, és bármelyik pillanatban. Kiszámíthatatlan.
Az élet rejtélyét senki nem tudta még megfejteni, de ha meg lehetne fejteni sem szeretném megtudni. Az élet így szép, és én így szeretem!
(A cikket beküldte: jucika.mucika)



El a kezekkel a nőnapomtól!
A nőnap nagyon sokáig nem tartozott a kedvenc napjaim közé, de változik a világ… Valahogy úgy voltam a nőnappal, mint a decemberi ünnepekkel. Az év vége közeledtével mindenki megőrül egy kicsit: akadnak, akik már márciusban azon agyalnak, hol és kivel... »

Üzenet a túlvilágról…
2007-et írtunk. Emlékszem, Dr. Doreen Virtue egyik könyvének olvasásával végeztem. Akkoriban nagyon sokat foglalkoztam az Angyalok témakörével, és épp Doreen egyik könyvének végén olvastam, hogy lehet jelet kérni elhunyt szeretteinktől is … És üzenet... »




Minden jog fenntartva © 2024, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.